2019. szeptember 29., vasárnap

A Karer-tó

Időpont: 2019.06.13.
Negyedik nap. Ismét korán ébredtünk, hiszen sok-sok kilométer, Észak-Olaszország és a Dolomitok várt ránk aznap. Korábban oly sok gyönyörű fotót láttam már a csipkés hegycsúcsokról, alig vártam hogy végre élőben is láthassam őket. Útközben áthaladtunk az Európa-hídon.


Egészen elképesztő emberi alkotás. 146,5 méter magasan ível át a völgy felett és csak öt vasbeton pillér tartja. A legnagyobb támaszköze 198 méter. (Összehasonlításképpen a sokak által ismert Kőröshegyi völgyhíd adatai: 88 méter magas és a legnagyobb támaszköze 120 méter.) Egy kis túlzással szinte együtt suhantunk a felhőkkel.

  
Gyorsan fogytak a kilométerek, majd megérkeztünk az aznapi első célpontunkhoz, a Karer-tóhoz.


1530 méter magasan jártunk, a Latemar hegycsoport lábánál. Itt alakult ki ez az elképesztően szép és tiszta vizű tavacska. A tópart szigorúan védett természetvédelmi terület.


Mintegy 300 méter hosszú és 140 méter széles, legnagyobb mélysége 22 méter. Egyébként meglehetősen nagy a tó vízszint ingadozása, időjárástól és csapadékviszonyoktól függően.


A tavat földalatti források és egy kis hegyi patak - a Seebach - táplálják. Nekünk szerencsénk volt, éppen bő volt a vízhozam.




Ez a kis hegyi víztükör nagy népszerűségnek örvend a kirándulók körében. A kora délelőtti időpont ellenére máris elég sokan voltunk a tóparti ösvényen. A szemből érkező fények eléggé megnehezítették a fotózást.


Az idilli képet mégis beárnyékolja egy a közelmúltban történt szomorú esemény. Látjátok a hatodik fotón, jobboldalt azt a kopár domboldalt? 
2018 október végén egy hatalmas vihar csapott le erre a régióra. Több mint egy hétig tartott, több emberéletet követelt és óriási károkat okozott.


A tavat körbeölelő hegyek legjellemzőbb fajtája a vörösfenyő, amely kiváló akusztikai tulajdonságainak köszönhetően alkalmas hegedűkészítésre. Anno még Stradivari is személyesen látogatott el ide, hogy kiválassza az értékes fából a megfelelő alapanyagot. Képzeljétek el, hogy a múlt évi ítéletidő több mint 300.000 értékes fát (!) csavart ki, vagy tört ketté a Latemar-erdőben. Még nyolc hónappal a történtek után is folytak a munkálatok.


A tóparton magunk is kipróbálhatjuk és meghallgathatjuk a kiállított vörösfenyők akusztikáját.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése