Időpont: 2019.06.13.
Álltunk a folyosó végén a zárt ajtó előtt. Egyszer csak jött egy idős pap, aki felajánlotta, hogy kinyitja azt. A kulcs elfordult az öreg zárban és egy újabb freskócsoda tárult a szemünk elé.
Egy régi kápolnát rejtett hát az ajtó, megkopott, hiányos, de így is káprázatosan szép freskókkal.
Hálásak voltunk amiért láthattuk. A látogatás után a régi falak félhomályából ismét kiléptünk a napfényben fürdő Dóm-térre.
Sétáltunk még egyet, mielőtt visszaindultunk Weerbergbe. Megnéztük a püspöki palota reneszánsz épületét, amely 1964-ig püspöki székhely volt. Aztán 1970-ben egyháztörténeti múzeum nyílt az épületben, miután a püspökséget áthelyezték Bolzanoba.
Nagyon idilli benyomást hagyott bennünk a város. Szép házak, kedves kis utcák, virágok, szökőkutak, nyugodt és kedves emberek.
Az olasz sonkák elég jó hírnévnek örvendenek a nagyvilágban. A sétánk során mi is elhaladtunk egy kis sonkabolt előtt és bizony az illatok egyszerűen becsalogattak. Elképesztő volt a választék, az eladó pedig mosolyogva adott engedélyt a fotózásra.
Egy remek, élményekkel teli nap végén indultunk vissza Ausztriába, a szállásunkra. Vacsora után pedig még jött a szokásos esti, falusi séta, amely a hosszú, fárasztó nap ellenére sem maradhatott el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése