2006. június 24., szombat

Egy meleg nap kezdete

Időpont: 2006.május
Nem sokat aludtam, kora reggel a telefon jelzésére ébredtem. Volt még egy szabadnapom a tanfolyam kezdete előtt, ezt szerettem volna maximálisan kihasználni, bejárni Dubai egy részét. A városnéző séta előtt pedig még gondoskodnom kellett reggeliről és vacsoráról is az elkövetkezendő napokra. Szóval volt teendőm bőven arra a napra is, nem lustálkodhattam.



A szobákban kellemes hőmérséklet volt, a klímának köszönhetően. Odakinn éppen csak derengeni kezdett az ég alja, így gondoltam kinyitom a teraszajtót, jól kiszellőztetek és szippantok egyet a friss hajnali levegőből. Hááát... csak úgy tódult be a hajnali 30C fokos hőség. Megdöbbentő volt, mi lesz itt napközben, délben? 
Az egyik közeli mecset tornyából müezzin hangja hallatszott, hajnali imára hívta a híveket.
Készülődni kezdtem, de közben figyeltem a horizontot, nehogy lemaradjak a napkelte fényeiről.



A napkorong gyorsan emelkedett, már nappali fényben is letekinthettem a teraszról. Ahogy az előző posztban már említettem a szállásunk az Embassy Court volt. Gondolom a szemben lévő Angol Nagykövetség hatalmas körbekerített és őrzött területe ihlette a névválasztást.


Elkészültem és elindultam az első élelembeszerző körutamra. Találomra az Al Fahidi történelmi negyed irányába indultam el, bízva abban hogy ott gyorsan találok majd valamilyen nyitva tartó kiskereskedést.



Elképesztően melegnek éreztem az utcán a hőmérsékletet, igyekeztem mindig az árnyékos oldalon haladni. A parkokban csepegtető módszerrel öntözték a kiültetett virágtöveket. 


Ezen a részen természetesen nem épültek még magas tornyok, csak pár emeletes, hangulatos társasházak alakították az utcaképet. 


Az egyik kis utcában egy biztató jelre lettem figyelmes. Kókuszdiók voltak kihelyezve egy kis bolt bejárata előtt. 


Beléptem és köszöntem. Az idős tulajdonos a pult mögött ülve visszaköszönt ugyan, de aztán rögtön bújta is tovább az újságját. Nem úgy a fiatal kisegítője! Széles mosollyal az arcán végig vezetett a kis bolt polcai között és segített eligazodni és választani a kihelyezett áruk közül. A sok ismeretlen élelmiszer közül igyekeztem elsősorban "kontinentális" fajtákat kiválasztani. Hamar megtelt két szatyor enni- és innivalóval. Meg kell említenem, hogy többek között - csak úgy találomra - vettem egy kis üveg cseresznyelekvárt is. Annyira finom volt, hogy végül még ajándékba is hoztam haza. 
Végig hű maradtam a kisbolthoz, a következő napokban is ott vásároltam. A fiatal fiú pedig minden alkalommal mosolyogva, már-már "ismerősként" köszöntött és segített vásárolni.
Két szatyorral a kezemben gondoltam, hogy a másik irányból, a nagy tömböt megkerülve megyek vissza a szállásra. Itt azért már megjelentek az első kisebb üvegtornyok és plázák. 






Visszaérkeztem a szállásra és bőségesen megreggeliztem. Szükségem volt aznap az energiára, hiszen elsőként azt terveztem, hogy a hőség ellenére végigsétálok a több kilométeres Sheikh Khalifa Bin Zayed sugárúton...


2 megjegyzés:

  1. Nem tudom, miképp bírnék ilyen klímájú helyen élni. Persze, aki ide született, azzal más a helyzet.És az is műs, ha csak ideig-óráig kell elviselni - ahogy neked is.
    A bevásárlás a kisboltban élvezetes lehetett - nekem is van hasonló élményem Kairóból - azzal a különbséggel, hogy ott megállás nélkül szólt az arab zene - ami kissé nehézzé tette a kommunikálást.
    Azért ezek a méretek lenyűgözőek...
    A napfelkelte meg szép - de hát ha ilyen forróság van - nem tudom mennyire lehet élvezetes....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon nehezen viseltem én is a hőséget - egyébként is inkább hideg párti vagyok. Bár kitudja mit tartogat nekünk a jövő? Lassan 15 éve, hogy ott jártam és ha visszanézem az elmúlt éveket itthon is sokat emelkedett az átlaghőmérséklet.

      Törlés